Peres képviselet
Jogviták rendezése során elsődleges célunk, hogy ügyfeleink jogvitáit, amennyiben lehetséges, peren kívüli úton rendezzük. Ez nem csupán költséghatékony, de gyakran gyorsabb és kevésbé megterhelő megoldást is kínál az érintettek számára. Amennyiben azonban a peren kívüli egyeztetés nem vezet eredményre és a peres út válik elkerülhetetlenné, kötelességünk, hogy a jogérvényesítés során a legnagyobb hatékonysággal képviseljük ügyfeleink érdekeit és mindent megtegyünk azért, hogy a jogvitát a lehető legkedvezőbb eredménnyel zárjuk.
A hatályos eljárásjogi kódexek (így különösen a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény) meghatározott peres eljárások esetén kötelezővé teszi az eljárásban a jogi képviseletet.
A hatályos jogszabályok szerint jogi képviselő nélkül eljárni csak olyan perekben lehet, amelyek első fokon a járásbíróságok hatáskörébe tartoznak. Ilyen perek például főszabály szerint azok a vagyonjogi perek, ahol a per tárgyának értéke nem haladja meg a 30 millió forintot. Abban az esetben, ha az elsőfokú eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, akkor a jogorvoslati eljáráson során, a másodfokú eljárásban sem írja elő a jogszabály a jogi képviselet szükségességét. A hatékony jogérvényesítés érdekében azonban polgári perek esetében szakvizsgával rendelkező jogi képviselő (főszabály szerint ügyvéd) közreműködése minden esetben indokolt lehet.
Peres eljárások vonatkozásában vállaljuk elsődlegesen a jogi tanácsadást és képviseletet a vitarendezés és a peren kívüli megegyezés érdekében. Ennek hiányában jogi képviselet ellátását bírósági peres eljárásokban a bírósági szervezetrendszer valamennyi szintjén (Járásbíróság, Törvényszék, Ítélőtábla és Kúria) a jogerős döntés meghozataláig, illetve szükség esetén a jogi képviselet ellátását rendkívüli perorvoslatok során (perújítás és felülvizsgálat).
A magyar jogrendszer a rendes bírósági eljárásokon túl ismeri az úgynevezett alkotmányjogi panasz intézményét.
E szerint Magyarország Alaptörvényének 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be és jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.
Végezetül az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Az Alkotmánybíróság eljárása olyan kivételes esetekben kezdeményezhető tehát sikerrel, amely esetekben a rendes bírósági fórumok, beleértve a Kúriát is nem vették figyelembe az ügy alapjogi érintettségét, vagy az ügyben felmerülő alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést.
A rendes bíróságok előtti peres képviseleten, illetve alkotmánybíróság előtti eljáráson túl vállaljuk ügyfeleink jogi képviseletének ellátását bírósági nemperes eljárásokban, fizetési meghagyásos, illetve végrehajtási eljárások során.